Utálok suliba járni!
35 kiló remény
Anna Gavalda
Egy kedves ismerősöm ajánlására, valamikor 4 évvel ezelőtt olvastam az első Anna Gavalda könyvet, a Billie-t. Rögtön rádöbbentem, hogy ezek a könyvek kiemelkednek a többi közül. Számomra legalábbis. A francia írónő olyan érzékenyen nyúl kényes témákhoz, hogy első olvasásra belopta magát a szívembe.
A 35 kiló remény ifjúsági regényként íródott, de én bátran állítom, hogy minden korosztályt tanít. Ami az előnye, az a hátránya is. 80 oldalról beszélgetünk. Csak. Sajnos. Az ifjúságnak persze ez kapóra jöhet, kevesen szeretnek közülük sokat olvasni. Nekem felnőtt jobban esett volna ha hosszabb és jobban kidolgozott. De ez nem von le az értékéből. Csak így - más.
Én nagyon szeretem a nagypapás-unokás történeteket, ez is az. Mondanom sem kell, hogy azonnal megszerettem. Itt ez a barkácsoló kiskamasz az ő iskola utálatával, a hadilábon állással a matekkal, emiatt a szüleivel. És itt a csodás Nagypapa, aki fogja a kezét és kihozza belőle a legjobbat. Mindenkinek kell egy csupa szív Nagypapa.
Valós problémával is szemben állunk, hiszen itthon is rengeteg a frusztrált kiskamasz, aki nem teljesít jól az iskolában, azon kívül viszont megvan a tehetsége valamihez, amit ott nem tanítanak. Igaz a mondás, miszerint mindenki tehetséges valamiben. Csak mire ezt a valamit sikerül felszínre hozni, hagy kibontakozni (ha egyáltalán sikerül és engedik), addig évek telnek el és az a csodálatos gyerek elveszíti a hitet saját magában. Sajnos a legtöbb. Lehet ez az oktatás hibája is. Vagy a rohanó világé. A felnőtteké, akik nem szeretnek az apró dolgokra - értsd: arra amit számukra nem fontos - időt pazarolni. Nem megyek bele a fejtegetésbe. Időtlen időkig lehetne magyarázni, vitatkozni róla.
A kiskamasz Grégoire nem találja a helyét a világban: nem értik meg a szülei, és nem érzi jól magát az iskolában. Pedig hatalmas szíve van, és remek kézügyessége - bármit megszerel, és szívesen segít barkácsolni imádott nagypapájának. A matekkal és a szüleivel viszont hadilábon áll, a helyzet pedig napról napra romlik: kicsapják az iskolából, és senkinek sincs ötlete, hogyan tovább...
Anna Gavalda felnőtteknek és kamaszoknak egyaránt szóló regényében minden írói erényét megvillantja: hétköznapi történetet mesél elfogadásról és elutasításról, és arról, hogy bár gyerekként sem könnyű az élet, mindig van remény.
